Ezek a települések szedik a legtöbb idegenforgalmi adót

A KSH rendelkezésre álló adatai alapján 2018-ban országosan közel 15 milliárd forint szedtek be a helyi önkormányzatok idegenforgalmi adóból, amely fontos bevételi forrás a jelentős vendégforgalommal rendelkező hazai települések számára.

A 2003-ban bevezetett idegenforgalmi adó (IFA) folyamatosan az érdeklődés középpontjában áll, érdemes ezért újból áttekinteni, hányadán is állnak településeink azzal a helyi költségvetési rendeletben meghatározott és így helyi adóként kezelendő IFA-val, amelynek bevételeivel teljes egészében maguk gazdálkodhatnak.

Az IFA mértékét bevezetésekor 300 forint/éjszakában határozták meg, amit azután évenként az infláció mértékével lehetett – nem rögzítetten, hanem az önkormányzat belátása szerint – emelni. 2018-ra így alakult ki az elvileg maximálisan kiróható 506 forintos maximum. A lehetőséggel az egyes önkormányzatok az elmúlt 15 évben eltérő módon éltek. Az ország turisztikailag frekventált területein fekvő települések jellemzően sokkal magasabb összegben szokták meghatározni az IFA összegét, mint az ilyen szempontból nem érintettek.

Budapest V. kerületét leszámítva az IFA mértéke a legtöbb hazai településen 300 és 500 forint között alakul

Fotó: KSH

A költségvetési törvény minden évben rögzíti, hogy az önkormányzatok az általuk beszedett IFA után mekkora költségvetési támogatásban részesülhetnek. Igaz az állami hozzájárulás ma már a korábbi 1,5 forintról egy forintra csökkent, az önkormányzatok továbbra is erősen érdekeltek az IFA-bevételek növelésében.

Arról évek óta folyik a vita, hogy kötelezendők legyenek-e az önkormányzatok IFA-bevételeiket és az ahhoz járó központi költségvetési támogatásokat – más fontos feladataik mellett – valóban turisztikai fejlesztésekre fordítani. És persze arról, hogyan lehet ezt számon kérni, nyomon követni. Törvényi szintű szabályozással, vagy pályázati feltételként szabva a támogatások odaítélésénél…

2003-ban 639 önkormányzat élt az IFA kivetésének lehetőségével, mára ez a településkör 768-ra bővült. Az 2018. évi IFA-bevételek országosan közel 15 milliárd forintot tettek ki, ami 2017-hez képest 9, 2014 óta pedig összesen 59 százalékos növekedést jelent.

 

A vendégforgalom és így az IFA koncentráltságára jellemző, hogy 2018. évi 15 milliárdos IFA-bevétel 90 százaléka a legtöbb bevételt produkáló 100 településtől származik. Közülük az első esetében az ifa összege a 2 milliárd forintot is meghaladja, a 100.-nak azonban már csak alig több mint 18 millió forint jut.

28 olyan település (ismét hangsúlyozva, hogy a főváros kerületei önálló településként kezelendők) volt 2018-ban, amelynek IFA-bevétele 100 millió forint felett alakult. 50 és 99 millió között 24 település található, 10 és 49 millió között pedig 84.A rangsort három budapesti kerület: az 5., a 7. és a 6. vezeti évek óta, egyenként milliárdos bevételekkel, ők együtt több mint 6 milliárd forinttal számolhatnak költségvetésükben ebből az adónemből. Ez a teljes fővárosi IFA-bevétel fele. 10 olyan budapesti kerület van, amelynek IFA-bevétele meghaladja a 100 millió forintot, közülük 7 a pesti oldalon, 3 Budán található.

A toplista első 100 települése között 14 budapesti kerület van, de közülük is a legkisebb a 10. kerület, több mint 60 millió forinttal. Az első nem budapesti település a rangsorban Hévíz.

A Balaton törvényben rögzített 51 település IFA-bevétele együtt meghaladta a 2,6 milliárd forintot, ami az országos bevétel kb. 17 százaléka. A legrangosabb balatoni települések Hévíz, Balatonfüred, Siófok, Zamárdi és Balatonlelle, együtt 1,6 milliárd IFA-bevételt szereztek.

A főváros 42 százalékos részesedését is figyelembe véve ez azt jelenti, hogy az ország összes további 694 települése „osztozik” a fennmaradó 40 százalék IFA-bevételen.

A vidéki települések toplistáját Hajdúszoboszló, Bük, Zalakaros, Eger és Sárvár vezeti, együtt több mint 1,6 milliárd forinttal. Az IFA az évről-évre érvényesített emelések következtében a vendégéjszakáknál jobban növekedett, vagyis az egyre magasabb összegű IFA nem volt visszafogó hatással a piaci folyamatokra.

Budapest V. kerülete évek óta vezeti a toplistát, 2018-ban több mint egymilliárd forint beszedett IFA-bevétellel

Fotó: budapestinfo.hu

A két különböző adatbázisból (KSH, NAV) származó települési adatok összevetése azt mutatja, hogy két kilógó érték (Budapest 5. kerülete és Harkány) kivételével az egy vendégéjszakára jutó átlagos IFA-bevétel 273 és 508 forint között mozog, ami arra utal, hogy az önkormányzatok, a szolgáltatók és maguk a vendégek is jogkövetőek.

Az már más kérdés, hogy melyik település milyen megfontolások alapján határozza meg a beszedendő idegenforgalmi adó mértékét. Az is igaz, hogy a számított bevétel helyenként eltér a települési rendeletben meghatározottól. A kilógó értékekre, különösen az 5. kerület 818 forintjára nehéz magyarázatot találni. Országosan igen ferde az eloszlás, mert a 768 település legtöbbje kevesebb mint 300 forintot ró ki.

Forrás: turizmus.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.