Digitális fejlesztés Erkel Ferenc szülőházában

Saját fejlesztésű interaktív elemekkel bővül a gyulai Erkel Ferenc Emlékház. Nemzeti himnuszunk zeneszerzőjének szülőházában a Kubinyi Ágoston Program 8 millió forintos támogatásával frissült a kiállítás. A tervek szerint a fejlesztést február 18-án a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója adja át.

2021. év elején indult az a fejlesztés a gyulai Erkel Ferenc Emlékházban, amely során a kiállítóhely
teljes informatikai rendszere megújult.
Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc szülőházát is működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft.
kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint Gyula város önkormányzata
nyert 8 millió forintos támogatást a fejlesztésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kubinyi
Ágoston Programjában. A támogatási összeghez 900 ezer forint önerőt a település biztosított.
– A 2011-ben átadott tárlat felépítése és tartalma nem változik, ám a támogatásnak köszönhetően
saját fejlesztésű, interaktív elemekkel tudjuk azt bővíteni. Ezek az újdonságok inkább kiegészítik a
rendkívül információ gazdag kiállítást, annak befogadását könnyítik még inkább a látogatóknak,
miközben interaktivitásukkal egyúttal a látogatói igények változásaira is reagálni tudunk –
fogalmazott Fekete-Dombi Ildikó.
Az Erkel emlékház kiállítása egy mesterséges intelligencián alapuló okostükörrel, valamint egy zenélő paddal bővül, valamint a tárlatban eddig is szerepelt interaktív eszközöket cserélték modernekre, a tartalmukat pedig látványosabbra és az eddiginél is áttekinthetőbbre.
Az okostükör Temesváry János, az Erkel Nonprofit Kft. műszaki vezetőjének fejlesztése, amelyet
karmesteri kézmozdulatokhoz hasonló mozgással vezérelhetnek a látogatók. Ezzel Erkel Ferenc
szülőháza az Almásy-kastély és a vár után a harmadik olyan kiállítóhelye a városnak, ahol interaktív
eszköz segíti az élményalapú információ átadást.
– Bár a kiállítás koncepciója és tartalma valóban marad az eddigi, két jelentős tárggyal mégis bővítjük azt – tájékoztatott Fekete-Dombi Ildikó.
A szakember közlése szerint a jövő pénteki átadást követően a látogatók megtekinthetik majd azt az aranykoszorút, amelyet Erkel Ferenc ötvenéves karmesteri jubileumára kapott a nemzettől. Az ötven drágakővel díszített aranykoszorút, amelyet Bartsch Gusztáv ötvösmester készítette 1888-ban, eddig az Almásy-kastély időszaki kiállításán lehetett megtekinteni. A tárlatba bekerül a zeneszerző 1849.
január 1-i keltezésű kéziratos kottája is, ezt Marczibányi Mária emlékalbumába jegyezte le. A
kéziratot 2018-ban vásárolta meg a gyulai Erkel Ferenc Múzeum.
A tavaly év elején megkezdett fejlesztés átadása a járványhelyzet miatt több alkalommal került
későbbi időpontba. A tervek szerint az Erkel emlékház digitális fejlesztését február 18-án (pénteken) 16 órakort L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója adja át az Apor Vilmos téri épületben. Az eseményen Tokai Ágnes énekművész és Gál Csaba zongoraművész közreműködésében elhangzik a tárlatba bekerülő, 1849. újév napján lejegyzett kézirat dala is.
A digitális fejlesztések átadásához kapcsolódva a február 19-20-ai hétvégén az Erkel Ferenc Emlékház féláron lesz látogatható.

Felbecsülhetetlen értékek a kiállításban

Mindkét, most a kiállításba kerülő tárgy különös jelentőséggel bír. Az aranykoszorú nemcsak pénzben kifejezhetetlen értéke miatt, de még a története okán is különleges. A városi legenda szerint a gyulai múzeum értékes tárgyait a város 1944-es szovjet megszállásakor a városházára menekítették. Bár a szovjet katonák a páncélszekrényt felfeszítették, s annak tartalmát magukkal vitték, a színarany koszorút tartalmazó cipősdobozhoz azonban – amely nem fért be a trezorba, s emiatt azt a páncélszekrény tetejére rakták – nem nyúltak a katonák. Az ócska skatulya fel sem tűnt a megszállóknak, a hallatlanul értékes ereklye így maradt meg érintetlenül a gyulai múzeum
tulajdonában.

Mindenképp figyelemreméltó a kézirat is. Különlegességét maga a dátum adja: a szabadságharc
közepén Erkel nem volt aktív a komponálásban. Jelentős a rövid szerzemény a műfaja okán is: Erkel
Ferenc munkásságában rendkívül ritka a dal. Érdekessége még, hogy – bár a ’70-es években Bónis
Ferenc zenetörténész eredetinek minősítette, tehát a zenetörténész szakma tudott a létezéséről – a
gyulai múzeumba kerülését megelőzően sehol sem publikálták, így szélesebb körben nem is volt
ismert. A kézirat keletkezésekor 18 esztendős kisasszony és az akkor már befutott komponista
valószínűleg a Marczibányiak pesti palotájában találkozhatott. A nemesi család feltételezhetően Erkel Ferenc személyes jelenlétével szerette volna emelni rendszeresen megrendezett zenei estjeik
presztízsét.

Forrás: gyulakult.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.